Az utólag elfogadott hálapénz vajon mi?
Az igazságügyi miniszterhez fordul a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) az utólag elfogadott hálapénz jogbizonytalanságának rendezése érdekében – közölte a szervezet.
Az igazságügyi miniszterhez fordul a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) az utólag elfogadott hálapénz jogbizonytalanságának rendezése érdekében – közölte a szervezet.
Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a béremelés több mint 97 ezer munkavállalót érint.
Az átlagos béremelés mértéke 26,5 százalék, minderre 19,2 milliárd forint pluszforrást biztosít a költségvetés.
A béremelésre 19,2 milliárd forint pluszforrást biztosít a költségvetés.
A Magyar Közlöny keddi számában megjelent az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak bérfejlesztéséről, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló kormányrendelet.
Prioritásnak tekintik az ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását.
A szerdai tárgyaláson nem sikerült megállapodnia az Emminek és az egészségügyi dolgozók szakszervezeteinek a béremelésről.
A béremelés már idén elkezdődne, aztán 2017-ben és 2018-ban folytatódna – mondta a miniszter. Ha már 2016-ban növelik a béreket, ahhoz a költségvetés módosítására is szükség lesz.
A résztvevőket arra biztatják, hogy aznap öltözzenek feketébe, illetve tűzzék ki az összefogás fekete-fehér szalagját, fejezzék ki ezzel, hogy együtt éreznek Sándor Máriával, illetve az "egészségügy áldozataival és mellőzöttjeivel".
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter azzal nyugtatná a több fizetés mellett kardoskodó egészségügyiseket, hogy ott a csok, vegyék fel ők is, ha már nagy béremelésre nem futja az állam részéről.
2013 óta nem volt béremelés az egészségügyben, a kormány ugyan különböző ösztöndíjakat megpróbál béremelésnek mutatni, de azok valójában nem számítanak béremelésnek – jelentette ki közleményben a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete.
A kórház nem tartja kiugró adatnak, hogy 12 ápoló hagyja el a kórházat csak decemberben, hatan egy osztályról távoznak. Húszezer egészségügyi dolgozó már elhagyta az országot, ráadásul az utánpótlás képzése is gondokkal küzd. A hétvégén tiltakozó egészségügyi dolgozók a bérük két éven belüli megduplázását kérik.
A kedden hivatalosan is megnevezett új államtitkár, Ónodi-Szűcs Zoltán egyelőre elvi célokat fogalmazott meg a magyar egészségüggyel kapcsolatban. Elsősorban azt, hogy vissza kell adni a szakmának a tiszteletet.
Több mint 900 egészségügyi dolgozó vándorolt ki külföldre az év első hat hónapjában. A legtöbben Angliába és Németországba készültek. Elsősorban a belgyógyászok, a sebészek és az aneszteziológusok keresték külföldön a boldogulást.
Szerda reggel fél hétkor egészségügyi dolgozók zárták le rövid időre a fővárosi Erzsébet hidat, hogy így tiltakozzanak az ágazatban dolgozók alacsony jövedelme miatt.
Jelenleg egy 20-30 éve praktizáló, 1200 beteget ellátó háziorvos havi nettó bére 130-150 ezer forint. Sok helyen a nővérek fizetése is magasabb, mint az orvosoké, hiszen ők alkalmazottként dolgoznak, akiket a vállalkozást működtető háziorvos fizet ki.
Szerdán délután ismét felvonultak a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara tagjai. Több ezer tüntető egészségügyi dolgozó a belvárosi Jászai Mari térről indulva a Szent István körúton a Parlamenthez vonult. Az egészségügyi béremelésért tüntetők a Parlament előtt vérszínű folyadékkal töltött kémcsöveket helyeztek el egy szív alakú tartón, "vérüket adva az egészségügyért", illetve aláírták egy nagy poszterre írt követeléseiket.
Szerdán zárva lesznek a rendelők és a patikák az egészségügyi dolgozók napján. Ügyelet azért lesz, és a mentők is dolgoznak.
Június 23-án "szegénykórházat" állítanak fel az egészségügyi dolgozók az NGM előtt, ahol bemutatják a magyar egészségügy jelenlegi és - a beavatkozás híján - jövőbeli állapotát. Július 1-jén pedig újabb tüntetést tartanak az egészségügyben dolgozók, akik szerint a jövő évi költségvetés nem rendel elég forrást a biztonságos betegellátás megteremtéséhez.
Levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz az Őszintén az Egészségügyről Akciószövetség, hogy ne szavazzák meg az egy százalékpontos szja-csökkentést, az ezzel felszabaduló 120 milliárd forintot pedig inkább az egészségügyi dolgozók bérrendezésére fordítsák.